2013. május hónap bejegyzései

Gipszkarton vs meszelés

A héten több vásárlónknál okozott gondot,hogy meszelni szerette volna a gipszkarton-falat.

Meszelni lehet-e a gipszkartont?
NEM javasolt. Festeni vizes hígítású (diszperziós) festékkel javasoljuk, amely lég- és páraáteresztô. Nem alkalmazható mész-, szilikát-, vízüvegfesték. Figyelje és kövesse a festék- és tapétaragasztó gyártók és forgalmazók használati utasításait. Nem felelnek meg az ásványi alapú festékek (mész, vízüveg, vagy szilikátok). Szilikátos diszperziós festékek csak akkor alkalmazhatók, ha gyártójuk garantálja azok megfelelôségét gipsz alapú lapokhoz, és alkalmazásukhoz pontos utasításokat közöl. Amennyiben ezeknek a festékeknek valamiféle egyéb hasznos tulajdonsággal is rendelkezniük kell (pl. lemosható festék), ezeket a tulajdonságokat a gyártónak is garantálnia kell.

rigips.hu

A falak penészesedéséről

A penészhez 2 dolog kell: penészgomba és megfelelő körülmények. Mivel az első szinte mindenhol megtalálható, a második dolgot kell elkerülni, megszüntetni. Ehhez normális értéken kell tartani a páratartalmat, meg kell szüntetni a “táptalajt” és a hideg felületeket, ahol mindenképpen kicsapódik a pára.

1. A pára normális szintje lakóhelyiségben 50% körül mozog. Mivel a magasabb hőmérsékletű levegő több párát képes magában tartani, ezért a hőmérséklet növekedésével a relatív páratartalom csökken, ellenkező esetben pedig növekszik. Ez azt jelenti, hogy amíg 22 fokon 50%-os a páratartalom, a lehűlő levegővel együtt egyre magasabb lesz majd 12 fok környékén eléri a 100%-ot, amikor megindul a kicsapódás. … Másként: ha egy szobában 22 fok és jó levegő van (50%-os relatív páratartalom), de a szoba egyik sarka (az szokott a leghidegebb lenni) 12 fok alá hűl, akkor ott megindul a vizesedés. Minden falra, tárgyra ami erre a hőfokra lehűl kicsapódik a vízgőz.

2. Való igaz, hogy a “modern” építészetben sok olyan anyag van, ami kedvez a penészesedésnek, de ez nem az anyagok hibája, hanem a hozzá nem értésé! … Pl. a diszperzit jellegű festékek bizonyos fokig vízzáróak (ami előnyös is: le lehet mosni a falat) viszont egy nedvesedő falfelület így tökéletes “táptalajt” képez a penésznek. Sokkal nagyobb baj az ilyen festékek esetében, hogy a páraháztartásból kizárja a falazatot! A fal – még a gipszkarton is – rengeteg felesleges párát fel tud venni, amit aztán “visszaad” ha csökken a lakóhelyiség páratartalma és így szinten tart.

3. Hideg felület: “hőhíd”. Az épületeknek azon része ami nincs szigetelve mindenképpen jobban hűl, mint a többi (ha semmi szigetelés nincs, akkor is lesznek olyan területek a falon, födémen vagy padló, amelyek hidegebbek a többinél). Ha az kérdéses felület 12 fokig lehűl megjelenik rajta a levegőből kicsapódó víz (ha 50%-nál magasabb a relatív páratartalom, akkor akár 15 fokos falfelületen is lehet vizesedés).

Mit lehet tenni?

1. Megakadályozni a magas páratartalmat szellőztetéssel (hideg időben ez korlátozottan alkalmazható), párátlanító eszközzel (pl. Ceresit STOP).

2. Olyan anyagokat alkalmazni, amin nem marad meg a penész, pl. diszperzites festék helyett meszelni vagy fürdőszobában plafonig csempézni, mert a kerámián sem tud megtelepedni (vigyázat, a fugákban viszont igen, de arra is van megoldás!).

3. Megakadályozni a felületek lehűlését: magas hőfokú fűtéssel vagy szigeteléssel.

Miért nem jelentett ez régebben gondot? Azért, mert a rossz nyílászárók mellett folyamatosan huzat volt a lakásokban, az olcsó energia mellett meg nem jelentett problémát állandóan fűteni. Emlékezzetek a 15 évvel ezelőtti lakótelepi képekre! Decemberben szinte minden lakótelepi lakás ablaka nyitva volt a fűtés miatt.

Tudásbázis